Suedeheadek A Suedehead egy igen rövid ideig tartó mozgalom volt, azonban az elmúlt másfél évben igazán népszerűvé vált és terjed tovább. Az egész '69/'70 telén jött létre a Skinhead kultúrából. Átvették a késoi skinheadek öltözködési stílusát, kifinomultak  továbbfejlesztették magukat, és jól öltöztek mindennapjaikban. A hajukat valamivel rövidebbre nyírva hordtákTehát igazán hasonlóak voltak a '64 Mod-stílusra, ami tulajdonképpen logikus, ha belegondolunk, hogy a Skin a Mod-ból jött létre.   Paul Weller (a Jam zenekar frontembere) így írta ezt le:The logical extension of smart.”(A divat logikus hozzácsatolása)   A Suedeheadeket szerencsére sohasem fogja felfedezni a média, hogy ismertté tegye őket és, hogy rövid idővel később eltapossa őket, mint egy tövig szívott cigarettát, ahogy azt a sajtó normál esetben tenni szokta.Paul Armstrong, aki bizonyára a legismertebb Suedeheadek egyike ma, a Suedeheadekről: A Suedehead egy elegáns, tiszta, intelligens elit. Egy Suede az utazáshoz inkább egy taxit részesít elonyben, mint egy buszt. De valójában egy saját Rolls Royce-t akar, soforrel bezárólag. Ruházat: Ben Sherman-, vagy Brutus-inget hordanak (különösen kedvelt kockás mintával), öltöny (legtöbb esetben Tonic Suits), Sta prest nadrág (öv helyett hózentrógerrel, mint a skin-időkben), félcipőés bakancs, egyszínű, vagy csíkos nyakkendő, valamint Crombie – ez az, ami megkülönbözteti a Skin-t/Suede-ot, egy hamisítatlan Suede-ruhadarab. Csak a Revivalskinek viselték a kopaszságot, és a Crombie-t együtt.Ehhez természetesen az igazi apróságok társulnak, mint a nyakkendőtűés a mellényzsebbe dugott ruhazsebkendő.A city-gent stílus( jellegzetes angol utcai,ruházati viselet:öltöny,keménykalap,sétapálca,sétaesernyő)is nagyon kedvelt volt. Ez a stílus ma kétségtelenül csak a drótkötélidegzetű Suedeoknak ajánlott, jóllehet egy kihegyezett esernyőhegy, amit magával visz, mindenképpen biztos előnyt jelent.   A frizura rövid volt (3-4 cm-es hajhosszúság), és elválasztott. Zene: A Suedeheadek Rocksteady /Ska és 60's/ Northern Soul-t hallgatnak/hallgattak.Egyedüli saját bandájuk a Marylebone Martyrs volt. Emellett Paul Armstrong vett részt a játékban, csak egy három darabból álló kazettája jelent meg (IN UNITY…..NOTHING). Ennek egy Ska/60's Soul-ból és dallamos punkból álló koktélnak kellett lennie.Manapság fanzinek is vannak. Egyébként Paul Weller is Suedehead volt 12 éves korában. "I remember thursday night discos down there where they would play 'Band of gold' by Freda Payne and '54-46 was my number' by Toots and the Maytals. I bought that records when I was a suedie and whenever I play it conjures up Brutus shirts, Sta prest, loafers, smock dresses and clumpy Carle shoes". (Emlékszem azokra a csütörtök esti diszkókra, ott lenn, ahol játszhatták a "Band of Gold"-ot Freda Payne-töl és a "54-46 was my numbert"-t a Toots and the Maytals-tól. Megvettem ezeket a lemezeket, amikor suedie voltam és bármikor meghallgattam, elövarázsolja a Brutus pólókat, Sta Prest nadrágokat,loafers cipoket… )